A TEAKERT


A TEAHÁZ AD OTTHONT A TEASZERTARTÁSNAK. EZ NAGY FONTOSSÁGÚ JAPÁNBAN, EZÉRT NAGYON KOMOLYAN VESZIK AZ ELŐKÉSZÜLETEIT, ÉS GONDOSAN VÁLASZTJÁK KI A HELYSZÍNT IS.


A teakert a többi kerttel ellentétben sokkal később, a Momoyama-korszakban (XVI. század) terjedt el. A kert széléről szegélyezett ösvény vezet a teházhoz, amelyet rodzsónak (harmatos ösvény) hívnak.

A teaszertartás „gazdája” a kertben és a teaházban is mindent saját maga rendez el, illetve takarít ki a szertartásra.

Úgy tartják, hogy a teaház a szertartás közben egy másik világ, amelyben el lehet felejteni egy kis időre a szenvedést, a gondokat és minden egyéb világi bajt. A kertet úgy tervezték meg, hogy a látvány az ösvényen sétálva legyen a legszebb. A teakertek általában bambuszkerítéssel vannak körbekerítve.

A kapun belépve a vendég rögtön az ösvényen mehet tovább a teaház felé. Az ösvény hézagosan elhelyezett kőlapokból vagy apró kavicsokból készül. Szélét gondosan kiválasztott kövekkelvagy alacsony bambuszkerítéssel díszítik. A kert növényzete fákból, bokrokból és mohaszőnyegből áll.

 Fontos és elengedhetetlen kellék a kőmedence, amelyben a vendég megmoshatja a kezét és az arcát. Ezt a megtisztulás jeleként kezelik. A teakertet és a teaházat általában csak a gazdagabb réteg engedheti meg magának. A többiek számára bérelhető teaházakat tartanak fenn, amelyeket a teaszertartás idejére bérbe lehet venni.

A legtöbb japán kertben természetesen keverednek az egyes típusok jellemző vonásai. Ötvözhetik egymással a sétálókertet és a paradicsomkertet. Válthatják egymást a kialakított vízesések, hidak, a patakokban elhelyezett járókövek és a mesterséges szigetek.

A fák és bokrok elhelyezése azonban majdnem minden esetben hézagos, hogy a sűrű elrendezés helyett harmonikus, ugyanakkor természetes benyomást keltsen.

A száraz kőkertek akár a házak díszei is lehetnek: ilyenkor a ház padlózatába építve képezik ki, magd egy vastag üveglappal fedik le.

Sajnos a kertek szépsége - akárcsak hazánkban, úgy Japánban is - nemcsak hozzáértés és kemény munka, hanem pénz kérdése is. Mivel Japán jelentős része hegyvidék, és a beépíthető területek nagy részét városok foglalják el, viszonylag kevesen engedhetik meg maguknak a kertes házat. Szerencsére azonban rengeteg nagy kert található Japánban a különböző templomok, történelmi helyek és épületek, valmint egyéb szertartásos helyek díszeként.

A japán kertek egyedülállóak a világon. Így ha valaki esetleg tervezi az oszág meglátogatását, mindenképpen javaslom: ne hagyja ki ezt a látványosságot sem!