GENF ÉS KÖRNYÉKE

EURÓPA EGYIK LEGKÜLÖNÖSEBB ­ORSZÁGA AZ ALPOK LÉLEGZETELÁLLÍTÓ CSÚCSAI KÖZÖTT FEKVŐ SVÁJC.  EZEN A VÉGTELENÜL SZÉP VIDÉKEN, A GAZDAGSÁG, A LUXUS, A PÉNZ, ÉS PERSZE A HÍRES SVÁJCI PEDANTÉRIA, PONTOSSÁG, TISZTASÁG ÉRZŐDIK MINDENÜTT. BÁR AZ ORSZÁGOT KÜLÖNBÖZŐ NÉPEK LAK­JÁK, MELYEK MIND A RÁ-JUK JELLEMZŐ VILÁGOT ALAKÍTOTTÁK KI MAGUK KÖRÜL, MÉGIS, A NEMZETI ÖNTUDAT ÉS A SZABADSÁGSZERETET EU­RÓPÁBAN TALÁN ITT A LEGERŐSEBB.

SVÁJC FESTŐI FALVAI, TÖRTÉNELMI HANGULATÚ VÁROSAI VALÓBAN MINDEN ÉVSZAKBAN VONZZÁK A TURISTÁKAT.


Európa egyik legkülönösebb ­országa az Alpok lélegzetelállító csúcsai között fekvő Svájc.

Ezen a végtelenül szép vidéken, a gazdagság, a luxus, a pénz, és persze a híres svájci pedantéria, pontosság, tisztaság érződik mindenütt. Bár az országot különböző népek lak­ják, melyek mind a rá-juk jellemző világot alakították ki maguk körül, mégis, a nemzeti öntudat és a szabadságszeretet Eu­rópában talán itt a legerősebb.

Svájc festői falvai, történelmi hangulatú városai valóban minden évszakban vonzzák a turistákat.

A Genfi-tó vidéke mindaz kicsiben, ami Svájc maga, a környéken barangolva négy teljesen különböző vidékből kaphatunk egy szeletet, ezek a tóparti városok a történelem és a kultúra fellegvárai, a hideg északi vidékre emlékeztető Jura-hegység és a télen-nyáron közkedvelt nyaralóhelyeiről ismert Alpok. Aki nem szeretné autóval körbejárni a vidéket, üljön fel valamelyik, a tó környékén közlekedő kirándulóvonatra.

A Nyon-St-Cergue-Moret Bahn színes vagon­jai, a mont-pélerini libegő mindenkinek igazi élményt jelentenek, váltson jegyet a Rochers-de-Naye felé tartó fogaskerekűre, vagy utazzon nosztalgiagőzössel Blonay-Chambyba.

A tó északi partvidékén, a Lausanne és Montreux között húzódó dombvidék elbűvölő táját a LEB (Lausanne-Echallens-Bercher) vona­tokkal utazva érhetjük el a legegyszerűbben.

A lavaux-i régió teraszos szőlőültetvényeit 2007 júniusában az UNESCO is felvette listájára, a hegyi pincékben csodálatos borok és panoráma várja a látogatókat. A kultúrtájhoz tartozó 14 településen nemcsak a vidék legismertebb szőlőfajtájából, a saszlából készült borokat kóstolhatjuk meg, de a bájos falvakban számos bizonyítékot találunk a szőlőművelés több évszázados hagyományára is. Ugyanígy több évszázadra visszatekintő tradíciója van a környék órásmesterségének is.

A világszerte ismert és elismert órásműhelyek – a Breguet, Jaeger-LeCoultre, Blancpain, Audemars Piguet – bölcsője Vallée de Joux. A városban található Espace Horloger óramúzeumban bepillantást nyerünk az órakészítés történetének rejtelmeibe. Aki ennél jobban el szeretne mélyedni a parányi alkatrészek világában, annak érdemes felkeresnie Olivier Piguet műhelyét, amely festői környezetben várja azokat, akik hajlandók időt és pénzt áldozni arra, hogy egy rövid kurzus keretében saját maguk szedjék szét és szereljék össze a világhírű karórákat.


Lausanne és Montreux varázsa

Genftől mintegy 50 kilométerre fekszik francia Svájc egyik legszebb városa, Lausanne, amelyet a nyári olimpia évében érdemes (újra) felfedezni. Az ókori olimpiák korában is lakott város ma a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a Nemzetközi Korcsolyaszövetség székhelye.

A 2008-as játékok apropójából az Olimpiai Múzeum külön Kínával és Pekinggel foglalkozó tárlattal, kulturális programokkal és a kiállítást még élvezetesebbé tevő modern eszközökkel várja a sport iránt lelkesedő látogatókat. A középkori óváros sikátoraitól induljon a katedrális, majd a város fölött magasodó kastély felé, onnan pedig egyenesen célozza meg a masszív, fából készült Sauvabelin kilátót, ahonnan szédítő panoráma nyílik a szélrózsa minden irányába. Aki viszont nem szeretne megbirkózni 302 lépcsőfokkal, és inkább két lábbal a földön marad, annak jó hír, hogy a Genfi-tó vidéke Svájc egyik gasztronómiai fellegvára.

Érdemes megkóstolni a tengeri herken­tyűk­ből készült specialitásokat a La table d’Edgard luxusétteremben, amely a Lausanne Palace & Spa Hotel falai között működik.

A zene gourmand-jai keressék fel a svájci Riviéra elragadó városát, a fesztiváléletéről is híres Montreux-t. 1967 óta minden év júliusában a dzsesszzenészek színe-java gyűlik össze, hogy bő két héten keresztül szórakoztassák a több mint 220 ezer fős közönséget, akik ilyenkor a tóparti városba látogatnak.

Teljesen más élmény ér bennünket a Chillon-kastély falai között, ahol idén márciustól – többéves megfeszített munka eredményeként – a legkülönfélébb látványosságok, ikonográfiák, zajok és neszek, filmjelenetek segítenek abban, hogy az évszázadokkal ezelőtt itt élt hercegek és várnagyok hétköznapjainak részesévé váljunk.

A több mint negyven termen, folyósón, alagsori szobán keresztül tartó utazás során helyőrségi katonától kezdve régészig a történelem megannyi szereplőjének a bőrébe bújhatunk.